„Most Párizsban megint rengetegen eltűntek. Szembe jött velük a Gonosz, idejük sem volt felismerniük, hogy Ő az, rögtön tüzet nyitott. Ezt a Gonoszt ma úgy hívják Iszlám Állam, amelynek határai állandóan mozgásban vannak, és minél több »holnaptól« kezdetű mondat van, annál több területet (rokont, barátot, várost és emléket) vesz el tőlünk. Minél inkább lefegyverezzük az államot, akadémikusság a négyzeten típusú vitákat folytatunk arról, hogy »mi az információ«, korlátozzuk a nevén nevezés intézményeit (nem terroristák, hanem iszlamista terroristák tették, amit tettek), európai helyett Kerítés Uniót hozunk létre, kriminalizáljuk a menekülteket, megvonjuk a szolidaritást azoktól, aki erre jogosultak, azzal mindinkább az Iszlám Állam gyűlöletexportját támogatjuk. A felelősség általánosodik, ezzel egyúttal mosódik. De ne higgyük, hogy megússzuk. A Gonosz számoltat el bennünket mulasztásainkért, a Nagy Általánosításainkért, a kirekesztéseinkért.
Ezt elkerülendő új magabiztosság kell annak kimondásához, hogy olyan államtalanított tereket hoztunk létre Európában, úgy fosztottuk meg az államot a védelem és védekezés lehetőségétől, hogy az állam nélküli terekben robbantgatók után kevéske annyit mondunk: »az ellenség bennünk van«. Nem, az ellenség belül van.”